Bailly
ου (ὁ) :
I borne,
d’où borne, pierre servant de limite, DÉM.
1040, 16 ; ARSTD.
t. 2, 397 ; d’où borne, limite, frontière,
en gén. IL.
12, 421 ; 21, 405 ; HDT.
1, 32, 72, etc. ; ESCHL.
Pr. 667 ; SOPH.
O.C. 400 ; THC.
6, 13, etc. ; fig. : 1 limite, ESCHL.
Ag. 485, etc. ; EUR.
H.f. 669 ; DÉM.
658, 6 ; POL.
25, 4, 3 ; PLUT.
M. 122 e,
730 a,
etc. ; fig. LGN
35, 3 ; LUC.
Salt. 84 ; HDN
6, 2, 9, etc. ; avec idée de temps, limite, délai final, PLAT.
Leg. 785 b ;
avec idée de prix, de valeur, PLAT.
Leg. 849 e,
etc. ; d’où règle de conduite, règle
en gén. DÉM.
324, 27 ; POL.
4, 67, 4 ; 6, 5, 9 ; 17, 5, 3, etc. ; 2 p. anal. détermination au sens d’un mot,
d’où définition (
cf. lat. finis) PLAT.
Def. 414 d,
etc. ; ARSTT.
Top. 1, 4, etc. ; 3 but, fin qu’on se propose, BACCHYL.
fr. 11, 1 (STOB.
Fl. 108, 26, 1) ; PLAT.
Phædr. 237 c,
etc. ; DÉM.
548, 25 ; ARSTT.
Pol. 4, 8 ; II borne,
d’où : 1 borne
ou stèle portant une inscription d’hypothèques, IS.
59 fin ; DÉM.
791, 6 ; 876, 9 et 18, etc. ; 2 p. anal. terme dans une proposition, NICOM.
Arithm. 1, 7, 3 ; 1, 7, 5 Hoche, etc. ; cf. Comptes-rendus de l’Académie des sciences, 1871, 2e semestre, p. 460.
➳ Ion. οὖρος, IL. HDT. ll. cc. ; cf. A.RH. 4, 288 ; THCR. Idyl. 25, 27.
Étym. p. *ϝόρϝος, de la R. indo-europ. *ueru-, tirer ; cf. lat. urvō, urvum.
Bailly 2020 Hugo Chávez Gérard Gréco, André Charbonnet, Mark De Wilde, Bernard Maréchal & contributeurs / Licence Creative Commons Attribution - Pas d'Utilisation Commerciale - Pas de Modification — « CC BY-NC-ND 4.0 »
LSJ
Corc. ὄρϜος IG 9(1).698.1 (written ὄρβος 700.1); Cret. and Arg. ὦρος SIG 685.59, Mnemos. 42.332 ; Heracl. ὄρος Tab.Heracl. 1.53, al., cf. ἄντορος ; Ion. οὖρος GDI 5518 and 5493b25, Democr. 4, Hdt. (v. infr.) (also Theraean IG 12(3).436); Megarian ὄρρος (?) Berl.Sitzb. 1888.885, cf. ὁμορέω ; ὁ : — boundary, landmark, ἀμφ’ οὔροισι δύ’ ἀνέρε δηριάασθον Il. 12.421 ; λίθον…, τόν ῥ’ ἄνδρες πρότεροι θέσαν ἔμμεναι οὖρον ἀρούρης 21.405 ; ἐγὼ δὲ τούτων ὥσπερ ἐν μεταιχμίῳ ὅ. κατέστην Sol. ap. Arist. Ath. 12.5 ; the regions separated by the boundary are usu. in gen., οὖρος τῆς Μηδικῆς ἀρχῆς καὶ τῆς Λυδικῆς Hdt. 1.72, etc. ; in dat., οὐδεὶς ὅρος ἐκ θεῶν χρηστοῖς οὐδὲ κακοῖς E. HF 669 (lyr.); with a single gen., ῥεῖθρον ἠπείροιν ὅρον A. Pr. 790 ; γάμου ὅ.
the time within which one may marry, Pl. Lg. 785b ; οἱ ὅ. τῶν διαστημάτων the notes which limit the intervals in the musical scale, Id. Phlb. 17d, cf. Aristox. Harm. pp. 49, 56 M. ; ὅροι τρεῖς ἁρμονίας…, νεάτης τε καὶ ὑπάτης καὶ μέσης Pl. R. 443d ; ἐς ἑβδομήκοντα ἔτεα οὖρον τῆς ζόης ἀνθρώπῳ προτίθημι I set the limit of human life at seventy years, Hdt. 1.32, cf. 74, 216; ζωᾶς ὅρον ἡμετέρας B. 5.144; abs., εἰς τὸν τόπον…, ἐν οἷς ἂν… ὅρους θῶνται τῶν ὠνίων wherever (they) appoint fixed places for trading, Pl. Lg. 849e; decision of a magistrate, ὅρον δώσω PThead. 15.20 (iii AD); so ὅρον προσγράψαι D. 23.40 ; ὅρους τοῖς βαρβάροις πήξαντες Lycurg. 73 ; εἷς ὅρος παγήσεται Th. 4.92 ; τὸν ὅρον ὑπερβάντες Pl. R. 373d, etc. ; also in pl., bounds, boundaries, ἐν οὔροισι χώρης Hdt. 4.52, cf. 125; τοὺς Αἰγυπτίων οὔρους Id. 2.17; ὑπὸ Κυλλάνας ὅροις Pi. O. 6.77 ; γῆς ἐπ’ ἐσχάτοις ὅροις A. Pr. 666; τὸ ἀκόντιον ἔξω τῶν ὅ. τῆς αὑτοῦ πορείας… ἐξενεχθὲν ἔτρωσεν αὐτόν Antipho 3.2.4 ; ἐντὸς ὅρων Ἡρακλείων Pl. Ti. 25c. metaph, ὅροι θεσπεσίας ὁδοῦ A. Ag. 1154 (lyr.); θῆλυς ὅ.
the boundary of a woman΄s mind, v. ἐπινέμω II. 3.
memorial stone or pillar, Hdt. 1.93 ; esp.
pillar (whether inscribed or not, cf. Harp.) set up on mortgaged property, to serve as a bond or register of the debt, Sol. 36 ; ὅπως… ὅροι τεθεῖεν Is. 6.36 ; with gen. of the amount, τίθησιν ὅρους ἐπὶ μὲν τὴν οἰκίαν δισχιλίων (sc. δραχμῶν), ἐπὶ δὲ τὸ χωρίον ταλάντου D. 31.1, cf. 25.69 ; δανείζειν τοὺς ἱερέας… ἐπὶ χωρίῳ… καὶ ὅρον ἐφιστάναι IG2². 1183.29, cf. D. 41.6, Thphr. Char. 10.9 ; specimens are IG 12(7).412 (Amorgos), 2². 2642, al.
boundary-stone marking the limits of temple-lands, ὅ. τοῦ ἱεροῦ ib. 1². 858, cf. 860, 2². 2597, al. ; ὅρος· μὴ τοιχοδομεῖν ἐντὸς τῶν ὅρων ἰδιώτην ib. 7.422 (Orop.), cf. 1785 (Thesp.), etc. ; ὅ. κρήνης, λεσχέων δημοσίων, ὁδοῦ, etc., ib. 12.874, 888, 877, etc. ; similarly, ὅ. σήματος ib. 903, al., 2². 2568, al. ; ὅ. μνημάτων ib. 12.906; ὅ. μνήματος ib. 22.2527, al. ; ὅ. θήκης ib. 2586, al.
standard, measure, ἢν δ’ ἄγαν δοκῶ χρονίζειν… Answ. τοῦδ’ ὅ. τίς ἐστί μοι ; E. IT 1219 ; ὅροι τῶν ἀγαθῶν καὶ κανόνες D. 18.296 ; rule, canon, εἷς ὅρος, μία βροτοῖσίν ἐστιν εὐτυχίας ὁδός B. Fr. 7 ; ὅρον πολιτείας ὀλιγαρχικῆς ταξάμενοι πλῆθος χρημάτων Pl. R. 551a ; ἀριστοκρατίας ὅρος ἀρετή, ὀλιγαρχίας πλοῦτος Arist. Pol. 1294a10 ; ὁμολογίᾳ θέμενοι ὅρον, εἰς τοῦτο ἀποβλέποντες καὶ ἀναφέροντες τὴν σκέψιν ποιώμεθα Pl. Phdr. 237d; hence, end, aim, ἕν’ ὅ. θέμενος παντὶ τρόπῳ μ’ ἀνελεῖν D. 21.105. in Logic, term of a proposition (whether subject or predicate), Arist. APr. 24b16, Cael. 282a1, al. ; ὅ. μέσος the middle term, Id. EN 1142b24, cf. APr. 25b33 sq. ; hence, definition, ἔστι ὅ. λόγος ὁ τὸ τί ἦν εἶναι σημαίνων Id. Top. 101b39, cf. 139a24, al. ; defined as ἡ τοῦ ἰδίου ἀπόδοσις Chrysipp. Stoic. 2.75 ; in pl., title of pseudo-Platonic work.
premiss of a syllogism, ὅ. κατηγορικοί, στερητικοί, Arist. APr. 29a21, cf. 31b33, al.
Math., term of a ratio or proportion, Archyt. 2, Arist. EN 1131b5 sqq., Euc. 5 Def. 8, Nicom. Ar. 1.8. pl., terms, conditions, συνθέσθαι πρός τινα ἐπὶ ὅροις, ὥστε… CPR 19.8 (iv AD).
Astrol., οἱ τρεῖς ὅ. the three terms, used in various calculations, Vett.Val. 304.1, al. (Spir. lenis in some dialects which have not lost spir. asper is inferred from absence of a sign for h in Corc. ὄρϜος, Arg. ὦρος, Heracl. ὄρος, cf. ἄντορος.)
Liddell-Scott-Jones, Greek-English Lexicon (9th ed., 1940)
Pape
ὁ, ion. u. ep. οὖρος, die Grenze ; ὑπὸ Κυλλάνας ὅροις, Pind. Ol. 6.77 ; Tragg., γῆς ἐπ' ἐσχάτοις ὅροις, Aesch. Prom. 669, τὸ μὴ περᾶν ὅρον τόπων, Eum. 901 ; übertr., πόθεν ὅρους ἔχεις θεσπεσίας ὁδοῦ, Ag. 1125 ; γῆς δὲ μὴ 'μβαίνῃς ὅρων, Soph. O.C. 401 ; γῆς πατρᾠας ὅρον ἐκλιπεῖν, Eur. El. 1315, öfter ; u. in Prosa, ἐντὸς ὅρων Ἡρακλείων, Plat. Tim. 25e ; bes. Bestimmung eines Begriffes, Definition, = ὁρισμός, Arist. rhet. 2.8 ; Plat. def. 414 heißt ὅρος λόγος ἐκ διαφορᾶς καὶ γένους συγκείμενος ; so bei Plat. öfter ; οὐκ ἄρα οὗτος ὅρος ἐστὶ δικαιοσύνης ἀληθῆ λέγειν, Rep. I.331d ; ἢ ὁ αὐτὸς ὅρος ἐστὶ τοῦ βελτίονος καὶ τοῦ κρείττονος, Gorg. 488c, haben sie denselben Umfang des Begriffs ; auch die Grenze, die Schranken, das Maß, ὑπερβάντες τὸν τῶν ἀναγκαίων ὅρον, Rep. II.373d ; ὅρους θέσθαι τῶν ὠνίων, Legg. VIII.849c ; vgl. Pol. πάντας τοὺς τῆς πίστεως ὅρους ὑπερβαίνειν, 25.4.3 ; – auch = Verhältnis, ἁρμονίας, Plat. Rep. IV.443d, διαστημάτων, Phil. 17c. – In Athen sind ὅροι die Anschlagetafeln, welche mit Angabe der Schuldforderung an verschuldete, verpfändete Häuser geheftet werden, Harp. τὰ ἐπόντα ταῖς ὑποκειμέναις οἰκίαις καὶ χωρίοις γράμματα, ἃ ἐδήλου, ὅτι ὑπόκεινται δανειστῇ ; so ὅρους τιθέναι ἐπὶ τῆς οἰκίας, Isae. 6.37 ; τίθησιν ὅρους ἐπὶ τὴν οἰκίαν δισχιλίων, ἐπὶ δὲ τὸ χωρίον ταλάντου, Dem. 31.1 ; τοὺς ὅρους ἀπὸ τῆς οἰκίας ἀφαιρεῖ, ib. 3, ἀνεῖλε, ib. 4, ὅρους ἔστησε, ib. 12 ; διέθετο ὅρους ἐπιστῆσαι χιλίων δραχμῶν ἐμοὶ τῆς προικὸς ἐπὶ τὴν οἰκίαν, 41.6, als Hypothek auf das Haus einschreiben oder dieses zum Anschlag bringen lassen.
Pape, Griechisch-deutsches Handwörterbuch (3. Aufl., 1914)